Visszanyert nyugalom

Régebben a televíziócsatornák valamivel éjfél után még lejátszották a Himnuszt, majd adásszünetet tartottak. Ez ma már nem így van. Napjainkban még ezekben a rövid időszakokban is van valamilyen program. Aki ilyenkor ébren van, vég nélkül kapja a híreket, időjárás-jelentéseket, teleshopos hirdetéseket a különböző hasznosnak tűnő eszközökről. Még a kisebb városokban is vannak éjjel-nappal nyitva tartó boltok. Egyre inkább napi 24 órában, heti 7 napon működő világban élünk.

A munkaidők zsúfoltabbak, mint valaha. Sőt, egyszerre több mindennel akarunk foglalkozni. Vezetés közben telefonálunk, a vidéki nagybácsinknak küldünk üzenetet, részvényárfolyamokat ellenőrzünk, a tegnapi foci eredményeit nézzük meg, vagy videót, zenét nézünk és hallgatunk az okostelefonunkon, táblagépünkön.

Sokunk számára az irodai nyolc óra az egész életünk része lett, mikor a munkahely, üzlet és a világ beszivárgott az otthonunkba. Azonban előbb-utóbb fel kell ismernünk, hogy pihennünk is kell: nem teljesen kikapcsolni, de muszáj visszavenni a sebességből. Kevesebbet kellene koncentrálnunk a részvények árfolyamának változásaira, vagy a következő negyedéves jelentések eredményeire… és többet az örök dolgokra. Váltani kell: a szeretetre, a családra, helyünkre a világban. Szókratész azt mondta: „az át nem gondolt életet nem érdemes élni,” és mi fokozatosan rá fogunk ébredni, hogy ez igaz. Dolgozunk és tervezünk, előre törekszünk, gyűjtünk, de végül miért is? Amíg engedjük, hogy megbabonázzon minket az információáradat, amely betölti a körülöttünk levő teret, mint egy láthatatlan felhő, addig nem fogunk tudni megállni, és előtérbe helyezni az igazán fontos dolgokat.

Elérkeztünk ahhoz az időhöz, hogy olyan üzleti folyóiratok, mint a Wall Street Journal hívják fel a figyelmet, bármilyen hihetetlenül is hangzik: a szombati nyugalomnaphoz való visszatérésre. A 2007. június 15-i vezércikkben „A szombat hanyatlása” címen Mollie Ziegler Hemingway ezt írta: „Az élvezetes jólét másik oldala, hogy elvesztettük az egy napi pihenésünket még egy napi hajtásért cserébe. A technológia és a kereskedelem által nyújtott mindennapi sebesség új lehetőségeket biztosít a család, vallás, pihenés elkerülésére – nem csak szombaton, de a hét minden napján.”¹

A szombat biztosítja az ellenszérumot napjaink információs áradatában és szorongásaiban. A szombat menedéket, megnyugvást, haladékot ad az állandó munkától és a hírek folyamatos bombázásaitól.

A Biblia azt mondja, Isten a teremtéskor az emberi szükségletek orvoslataként alkotta meg a pihenést. „És megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt; mivelhogy azon szűnt meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett Isten.” (I. Móz. 2:3) Azzal, hogy megpihent az elvégzett munka után, Isten egy alapot, egy példát állított elénk. A tízparancsolatban kiemeli és rögzíti, hogy „hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja.” (II. Móz. 20:9-10) Figyeljük meg, hogy a szöveg nem azt mondja: „dolgozz hat napot, és a hetediken pihenj meg,” hanem kiemeli, hogy a hetedik nap a szombat. A hetedik nap nem csak egy hetedik nap. Ez a nap a szombat.

Szombat? Talán azt tanították neked, hogy a szombat Sabbat-ját a zsidóknak adták a Sínai hegyen. Ha ez igaz lenne, akkor a „ne ölj” és „ne lopj” szintén csak a zsidókra vonatkozna. Talán úgy hallottad, hogy a kereszten megszűnt a szombat érvénye. Akkor szintén szabad ölni és lopni? Senki sem hiszi ezt. Vagy talán azt tanították, hogy azért ünneplünk vasárnapot, mert így rójuk le tiszteletünket Jézus feltámadásáért? Természetesen fontos ezt tudnunk, de a Biblia nem azt írja, hogy Jézus feltámadásáról, hanem hogy az Ő haláláról emlékezzünk meg (I. Kor. 11:26).

A haláláról emlékezzünk meg, ami párhuzamban van a tízparancsolat azon részével, hogy emlékezzünk meg a szombatról. Ezen felül azt is felfedezhetjük, hogy az egyetlen nap, mikor Jézus megpihent a sírban, az a szombat volt. Jézus ahelyett, hogy megszüntette volna a szombatot, inkább megerősítette. Ahogyan megpihent a munkája után a teremtés hetének hetedik napján, megpihent a megváltás munkája után a megváltás hetének szombatján.

Természetesen a legtöbbünk nem szereti azokat a gondolatokat, hogy „parancsolatok” vagy „engedelmesség.” Azonban ebben az esetben ez bolondság lenne. Képzeljük el, hogy egy orvos kiír egy hét pihenést, majd elmondja, hogy ez a pihenés pontosan az, amire neked leginkább szükséged van. Pontosan ez a szombat lényege. Jézus saját maga mondja, hogy „a szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.” (Márk 2:27) Ez azt jelenti, hogy a szombat nem valamilyen önkényes korlát, melyet meg kell mászni – mászunk eleget a hat nap alatt – hanem olyan pihenés, amit direkt a szükségleteinkre szabtak.

De miért nem vasárnapon, vagy kedden? Miért pont szombaton? Emlékszünk még a teremtés történetére Mózes első könyvében, ahol „megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt?” (I. Móz 2:3)

Mit jelent az, hogy valamit megszentelni? Mikor Mózes az égő csipkebokornál volt, akkor a föld, melyen állt, szent volt. Mi tette azt szentté? Isten jelenléte. Isten megszenteli a szombatot jelenlétének valamilyen különleges módjával.

„Várjunk csak egy pillanatot, Isten talán nincs jelen minden nap?” – gondolhatnánk. De, Ő jelen van. Azonban az is igaz, hogy Isten mindenhol jelen van, ennek ellenére Mózesnek nem kellett levennie a saruját mindenhol, amerre csak járt, hanem egyedül az égő csipkebokornál, mivel a szombathoz hasonlóan ott Isten különös módon volt jelen, amely eltér a megszokott dolgoktól. És azok, akik megtartják a szombatot, a hetedik napot, hogy megpihenjenek a mindennapok elfoglaltságaiból, a családjukra és Istenre fordítva azt, tanúsíthatják, hogy Isten jelenléte tényleg különösképpen megtapasztalható azon a napon.

Ha szeretnéd felfedezni a szombat adta lehetőségeket, a te környezetedben is élnek olyanok, akik ezeket szívesen megosztanák veled.

1.http://www.opinionjournal.com/taste/ ?id=110010216